Mivel a bakelitpofák nem hozták meg az áttörő sikert, újra kellett tervezni az egészet.

A gyenge pontot a pofák anyaga jelentette: a sima parafa morzsolódik, a gumis parafában a gumi rész nem olajálló, így ez is ledarálódik, a bakelit egyben marad ugyan, de túl kemény és csak csúszik, de nem tapad.

Utánaböngésztem a lehetőségeknek. A Puch és a Tomos motorokban van olajban futó röpsúlykuplung, ezek automata-váltóolajos rendszerek. Úgy hallottam a Yakimoto vagy BFB-01 típusú benzines bicikliben is hasonló szerkezet van, s itt sima hajtóműolaj a közeg - de erről semmiféle további infót nem sikerült szereznem.

Puch alkatrészek léteznek, viszonylag bőséges a kínálat - külföldön. Ezeket a típusokat ugyanis főleg német nyelvterületen, valamint az Egyesült Államokban nyúzzák - - az alkatrészek árai is ezekhez a piacokhoz idomultak.

A Tomossal szerencsésebb a helyzet:nem sok helyen, de néhány webshopban itthon is árulnak hozzá néhány kopóalkatrészt, például pofákat. Az áruk sem horribilis.

Tulajdonképpen a projekt kezdete óta tervezem, hogy venni kéne Tomos pofákat, eddig csak azért nem tettem, mert nem tudtam kideríteni, hogy mekkora harangátmérőhöz valók. Úgyhogy most is "vakon" vettem négy pofát: vagy jó lesz vagy nem, de már kifogytam a lehetőségekből.

Múlt héten megjött a cucc. Amit első ránézésre megállapítottam róla: igényesebb munka mint a Babetta alkatrészek. (Megmunkálásuk közben az is kiderült, hogy az anyagminőségük is jobb: a Babetta pofák valami törékeny spiáterből vannak, ez masszív alumínium.) A kopó felület parafazúzalékból készült, de töményebb, szilárdabb mint amikkel eddig találkoztam.

Az is kiderült, hogy a Tomos kuplung belseje kisebb átmérőjű, mint a Babetta indítókuplung belseje - nem illeszkedtek a pofák a harangba.

Mint a Babetta pofák esetében, úgy itt is eredetileg három pofa tett ki egy kört - de mivel a Riga kuplung belsejéhez kell alkalmazkodni, négy megrövidített pofára lesz szükségem.

A pofák szélessége is több, mint ami az én kuplungomba kellett volna - ráadásul a Tomos pofák egy kengyelen ülnek gyárilag, így a belső részük is pont úgy van kialakítva, ahogy nekem nem jó.

De mégis reménykeltőnek tűntek az új pofák, mert szélességükkel és sugarukkal (vagy görbületükkel - nem tudom, melyik a jó szó; nem voltam jó geometriából) pontosan illeszkedtek a Riga eredeti kuplungkosarához. A képekkel egy kicsit előre szaladva, itt látszik:

Ezzel persze az a baj, hogy a csúszó felület nem folytonos, hanem fogazott. A belső felületről eltüntettem minden egyenetlenséget és simára políroztam - - majd meglátjuk, hogy okoz-e problémát a folytonossági hiányosság.

De visszatérve a pofákhoz:

Az előző próbálkozásoknál a pofákat mindig két határoló lemez tartotta a helyén, az alábbi képen jobb oldalt látszik az egyik és fent belóg a másik.

 Ez a megoldás most nem lehetséges, mert a két lemez maximális távolsága közé nem fér be a pofa. Más megoldás kell. Mivel a pofák belső része nyerges kialakítású, a fenti képen látható alkatrész nem oldalsó határoló lemez lesz, hanem erre fognak felülni a pofák, úgy, hogy a négy pofa a négy tüske közötti helyre fog kerülni. Ehhez viszont első körben le kellett köszörülni a lemez széléből pár millimétert, mert túl nagy volt a sugara a pofák nútjához képest.

Leköszörültem a pirossal bejelölt részt. A tüskék tövénél nem mehettem beljebb, pedig, mint kiderült, kellett volna, mert a pofák még nem tudtam elég mélyre csúszni. Következő lépésben a tüskék közötti részt köszörültem tovább.

Ez a lemez kb. 1,5 mm vastag, a pofák nútjai meg pár századdal több mint 3 milliméteresek. Egy rozsdásodásnak indult Riga kuplunglemezt ugyanekkorára levágtam; így a két lemez stabilan tartani fogja a pofákat. (Ha lenne ponthegesztő kéznél össze is pontoznám őket, de anélkül is jó lesz.)

Ezen a képen jól látszik hogy fog elhelyezkedni a két lemez és az átalakított kuplungpofa. A két alján látszik, hogy hogyan kell lefűrészelni a pofákról a fölösleget.

A pofákról a tengely felé eső részüknél is le kellett reszelni kb 2 millimétert, hogy a kuplungagy beférjen középre. A pofák nútjának szélét is le kellett törni, mivel nem kerek a kengyel s egyébként ott kitartana.

Mint a fenti képen látszik, nem mind a három pofa ugyanolyan. Ez egyszerűen azért van, mert nem volt pofám hozzá, hogy kísérletezgessek. Érthetőbben fogalmazva: a negyedik, különböző alakú pofán kezdtem el kidolgozni, hogy hogyan is kellene kialakítani - s ez végül nem olyan lett, mint a többi.

A kuplung rugója sima Babetta körrugó, alaposan megrövidítve. A pontos hosszát még nem írom le - majd csak a finomhangolás után.

Most tehát így állunk:

A röpsúlyos kuplunghoz kell egy Riga kuplung, egy Babetta körrugó (a Tomosé is biztosan jó, de ilyet nem kapni), és négy Tomos pofa. Valamint kell egy kb. 1 mm vastagságú bakelit lap - erre az indításhoz van szükség. A Riga kuplungból kivesszük a két bakelit lamellát, ezek már nem kellenek. A kuplungkosár, a kinyomólap és a rugó eredeti állapotban marad, a kuplung agyon viszont hegeszteni kell, ezzel tudjuk a kengyelként funkcionáló részt a megfelelő távolságra rögzíteni:

 Ezen a képen az látszik, hogy a kép felső részén lévő kuplung-alkatrészekből készültek a középen/alul lévők.

 És aztán lépésenként:

 A kinyomólappal most a kengyelként funkcionáló részt mozgatjuk, s mivel ezen helyezkednek el a pofák, így gyakorlatilag az egész belső rész mozog - nekinyomjuk a pofákat a kuplungkosár aljának. A bakelitlap azért kell ide, hogy a kuplungkosár ne darálja le az alumíniumpofák oldalát. Természetesen a tengelyre, a kuplungagy alá megfelelő vastagságú alátétet is kell tennünk, hiszen enélkül összeszereléskor összeszorul az egész szerkezet.

 Mielőtt beszereltem volna a kuplungot a motorba, a pofákat beáztattam automataolajba.

 Beszereltem a kuplungot, fel akartam rakni a deknit - de nem lehetett. Az átalakított kuplung most kb. egy milliméterrel szélesebb, s kitart. A kinyomószem környékén több helyen is hozzáér a dekni belseje a kuplunghoz. Ez megoldható lett volna úgy is, hogy csinálok ide egy 1 mm vastag tömítést, de nem találtam hozzá anyagot - így inkább a denkiből reszeltem le.

A képeken nem látszik, de a kuplung összeszerelésekor a négy kuplungtüskére a kinyomólap alá zéger gyűrűt tettem. Ez elvileg a gépkönyvben is így szerepel, de én még soha nem találkoztam olyan kuplunggal, ahol ezek a zégerek a helyükön lettek volna. Én sem használtam eddig soha, csak most jöttem rá, hogy kettős célt is szolgálnak: egyrészt meggátolják, hogy a kinyomólap lecsavarodjon a helyéről, másrészt kuplungoláskor a kinyomólap majdnem egy millimétert elmozdul a tüskék hornyaiba, s csak utána továbbítja a mozgást a tüskéknek - márpedig ez az 1 mm holtjáték itt nagyon sok, nagyon zavaró tud lenni. Szóval: soha ne felejtsük ki a zégert, a hagyományos lamellás kuplung esetén sem!!

Még egy dolgot terveztem a kuplunggal, de erre eddig nem került sor: mivel a kuplungkosár széle most fogazott, a centrifugális erő miatt félő, hogy a pofák kinyomják, kihajlítják a fogakat. Ide tehát kívülről mindenképpen kell egy körgyűrűt hegeszteni.

Összeraktam tehát a blokkot, feltöltöttem automataolajjal.

Az indítókuplung szerkezet szuperül működik. Korábban ez problémás volt, most tökéletesen funkcionál: kiengedve simán lehet tekerni a pedált, behúzva meg nem csúszik meg, pedig van kompresszió bőven a motorban.

A röpsúlykuplung azonban még finomítást igényel. Első indulásokkor jobbnak tűnt, aztán ahogy az olaj eljutott mindenhova, rosszabb lett: odahúzva a gázt nagyon kitapadnak a pofák és lefékezik a motort. Nem áll le a motor, de csak erőlködik s nem tud pörögni, hogy a csúsztatással szép lassan átadja az energiát.

Szóval, van még hangolnivaló bőven. Feszesebbre vehetem a rugót, de attól tartok, nem oldódna meg a helyzet, csak magasabb fordulatszámon blokkolná a motort. Leginkább a csúsztatást hiányolom. Nem tudom még, hogy jó gondolat-e, de megfordult a fejemben, hogy visszacserélem az automataolajat sima hajtóműolajra. Azzal valószínűleg jobban csúszna - de lehet, hogy nagyon is. És azt sem lehet tudni, hogy a Tomos pofák parafája hogy bírná a hajtóműolajat.

A próbák után levettem a deknit: semmi elváltozást nem lehet tapasztalni a kuplungon; nem esett szét a szerkezet, nem darálódott le a parafa. Szóval, jó lesz ez!