A kuplung újabb változatában a nyereg is máshogy fog kinézni, mint az előző. A módosítás legfőbb indoka az, hogy kiküszöböljük a gyári Riga kuplung alkatrészekhez való hozzápiszkálás szükségességét. Az előző változatban a kuplung agy részénél be kellett hegeszteni kis fémlapocskákat, amik távtartóként szolgáltak - ez után a módosítás után az agy rész már nem volt használható hagyományos szerkezetű kuplungban. A mostani változtatással az agy rész megmarad eredeti alakjában, a távtartó funkciót maga a nyereg rész tölti be.

De nézzük, hogyan néz ez ki a gyakorlatban.

Az esztergályossal készíttettem pár vaskorongot, 4 és 4,5 mm vastagságúakat. Időközben rájöttem, hogy ezt bizony elmértem, mert 4,5 helyett 5mm-esekre lett volna szükségem, vagy talán még annál is vastagabbra pár tizeddel, de mindegy, most már abból főzünk, ami van.

A korongok (ha nem tévedek, egyébként nem is korongok, mert a korongnak nem hiányzik a közepe, szóval ezek valószínűleg inkább gyűrűk) belső átmérője akkora, mint a gyári Riga fém lamella szűkebb átmérője, a külső mérete meg akkora, hogy a négy tüskének a négy furatát bele lehessen fúrni.

Az egyik 4mm-es korongra rárajzoltam az előző kuplungnyereg körvonalát és fűrészlap+tűreszelő segítségével kialakítottam a belső fogazatot.

Ezután pontosan mellé illesztettem egy 4,5-öst korongot és összehegesztettem.

Majd a felhegesztett korongon is kialakítottam a belső fogakat - itt már könnyebben ment, fúrógépet és tűreszelőt használtam.

Ezután hozzáhegesztettem a harmadik korongot is. Erre most nem volt feltétlenül szükség, de kicsit előre dolgoztam - a harmadik korong már egy másik garnitúra kuplunghoz fog kelleni.

Ezután levágtam a felesleget. A korábban összehegesztett három vasdarab most újra különvált.

Elkészítettem a kuplung tüskéit. Ezek egy sima 200-as szögből készülnek, ennek átmérője 7mm. A besüllyesztést egy fúrógép és egy fűrészlap segítségével készítettem el.

A következő egy-két lépésről nem készült kép (nem vagyok jó blogger): a tüskéket beillesztettem a furatokba, a 4,5mm-es korongot meg négyfelé fűrészeltem, a tüskék furatainak közepén haladva. Az így kapott négy részt beillesztettem a nyereg mindkét oldalára, az egymással szemközti helyekre. Mivel a lemez csak 4,5mm, vagyis véknyabb, mint kellene, ki kellett pótolni: a képen jól látszik, hogy összesen öt réteg lett egymás mellé hegesztve.

Ezek után már csak le kellett vágni, köszörülni, reszelni a fölösleges részeket.

Mivel a Riga kuplungagynál a belső fogakhoz kapcsolódó résznem a széle kicsit felfelé hajlik, a nyereg fogainak a belső részéből le kellett reszelni, hogy ne itt feküdjön föl.

A képen nem nagyon látszik, de a nyereg rész most pár tizeddel szélesebb, mint a kuplungpofák, tehát maga a nyereg a távtartó. Ez az egyik változtatás. A másik az, hogy indításkor behúzva az indítókuplungot, nem a pofákat szorítjuk a harang fenekének, hanem maga a megnövelt felületű nyereg feszül neki. És még egy módosítás: nem tudom, hogy hosszú távon beválik-e, de most kihagytam a szerkezetből a bakelitkorongot, ami az indítókuplung lamellája volt. Lehet, hogy nincs is rá szükség, majd meglátjuk.

Összeraktam a szerkezetet. Az indítókuplung jól működik lamella nélkül - de most még nincsenek összekopva az alkatrészek, szóval lehet, hogy később hajlamos lesz a csúszásra.

Mentem pár próbakört. Jelentős különbséget egyelőre nem tapasztaltam az előző verzióhoz képest. Kicsit mintha kevéssé tapadnának a pofák - ami nem is csoda, hiszen folyamatos a harang felülete, nem fogazott, mint korábban. A rugó feszességével majd lehet játszadozni, ha szükséges lesz. Másik különbség: korábban azt tapasztaltam, hogy ötven km/h körül csörögni kezdett valami - azt gondoltam, a gyűrű lehet az. Most ez a csörgés megszűnt, szóval nem a gyűrű volt mégsem, hanem valami a kuplungban. Ez tehát egy pozitívum.

Járatni kellene a motort, menni vele pár nagyobb próbakört, aztán szétszedni a kuplungot, és megnézni, hogy mit mutat. Nem tudom, mikor lesz erre időm.